A magyar görögkatolikus egyházzene
A magyarországi és Kárpátok-vidéki görögkatolikus egyházzene a 18. század folyamán nyerte el a ma is élő formáját. Az itt élő hívek az ún. "prosztopínyije" (egyszerű ének) műfaját használják a bizánci rítusú istentiszteleteken. Ennek eredője a régi kijevi dallamvilág, mely a lembergi és a galíciai monostorok közvetítésével ért el a Kárpát-medence északkeleti csücskéig, s évszázadokon keresztül erős hatást fejtett ki a dél-lengyelországi, a kelet-felvidéki és a kárpátaljai keleti keresztény liturgikus zenére.
Az Ungvári Unió (1646) megkötése után 60 évvel megjelent lembergi irmologionban (bizánci rítusú kottáskönyv) már fölismerhetőek a mai dallamvilágunk motívumai, néhány ritkán énekelt dallamunk pedig teljesen a mai formában látható. Bár a Munkácsi Egyházmegye - amelyet 1771-ben alapított meg Mária Terézia - hivatalos liturgikus nyelve az ószláv volt, de a korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy már a 18-19. század fordulóján szorgalmazták a magyarajkú hívek, hogy anyanyelvükön dicsérhessék az Urat. Ennek a mozgalomnak élére Hajdúdorog városa állott, s az ott szolgáló papok is támogatták a kezdeményezést. A 19. század második felére már minden liturgikus szöveget lefordítottak magyarra, s a hívek ezt énekelték - bár a hivatalos engedély erre a Szentszéktől csak jóval később jött meg.
Az első magyar kottás gyűjtemény 1906-ban látott napvilágot Ungváron, kiadója Boksay János pap-komponista és Malinics József főszékesegyházi kántor voltak. A magyar egyházközségekben azonban az évtizedek folyamán nem az egységes dallam terjedt el, hanem - népzenei átörökítés mintájára - variánsokban élt tovább az "egyszerű ének", s ez így van mind a mai napig. A nép által énekelt egyszólamú, vagy népi terceléssel kiegészített forma az alapvető liturgikus zenei anyag a görögkatolikus templomi gyakorlatban. Emellett azonban időről-időre megjelentek klasszikus zenei hátterű kórusművek, motetták, himnuszok, melyek gazdagították az egyházi zenei szolgálatokat. Többek között Boksay János, Orosz István, Petrassevich Nikefor, Bubnó László feldolgozásai maradtak ránk ebből a repertoárból.
A görögkatolikus hagyomány továbbélése szempontjából fontos állomás volt, amikor Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök megalapította a kántor szakot a Nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán. Emellett azonban az egyházközségi kántorok, énekvezetők, karnagyok rendszeres továbbképzése is állandósult, a görögkatolikus iskolák gyermekei is részesülnek liturgikus énekoktatásban, s énekversenyeken is évről-évre összemérik tudásukat. Örvendetes, hogy az utóbbi évtizedben egyre több görögkatolikus kórus is alakult, illetve újjáalakult, mert ez biztosítja a hagyomány méltó módon való továbbörökítését.
DLA Bubnó Tamás
Kapcsolat, elérhetőség
Cím
Szent Miklós-kápolna (volt Csulits-kápolna)
2040 Budaörs, Nefelejts utca 7.
Térkép
szentdemeterkorus(kukac)gmail.com
Karvezető
Sivadóné Benyus HedvigKórustitkár
Kún LászlóTelefon: 06 30 652-6653
Kóruspróbák
minden hétfőn 18:00 órakora Szent Miklós-kápolnában