Külföldi zeneszerzők
Jacques ARCADELT
(1507.08.10. Németalföld – 1568.10.14. Franciaország)
francia-flamand reneszánsz egyházi és madrigál zeneszerző, nagyrészt Francia- és Olaszországban alkotott
Alexander Andrejevics ARHANGELSZKIJ
(1843.10.23. Orosz Birodalom – 1924.11.16. Csehország)
orosz egyházi zeneszerző és karnagy
Makszim Szozontovics BEREZOVSZKIJ
(1745.10.27. Orosz Birodalom – 1777.03.24. Orosz Birodalom)
az első Európában is ismert ukrán zeneszerző, az "arany hármak" tagja, operaénekes, hegedűművész, műveinek nagy része elveszett
Dimitrij Sztyepanovics BORTNYÁNSZKIJ
(1751.10.28. Orosz Birodalom – 1825.10.10. Orosz Birodalom)
ukrán zeneszerző, az "arany hármak" tagja, 1814-ben felkérték, hogy írja meg az Aranyszájú Szent János liturgiájának az orosz ortodox istentisztelethez illő változatát,
operákon kívül motettákat, kantátákat, egyházzenei műveket komponált, de kamarazenét és zongora szonátákat is szerzett, 1882-ben Csajkovszkij
adta ki 10 kötetben egyházzenei kompozícióit
Ernest CERVERA
(1896. ? Spanyolország – 1972. ? )
spanyol, katalán zeneszerző, rendező, pedagógus
Pavel Grigorievics CHESNOKOV
(1877.11.12. Orosz Birodalom – 1944.03.14. Szovjetunió)
orosz egyházi zeneszerző, karnagy
Jeremiah CLARKE
(1674. ? Egyesült Királyság – 1707.12.1. Egyesült Királyság)
angol, barokk zeneszerző és orgonaművész
Pjotr Iljics CSAJKOVSZKIJ
(1840.05.07. Orosz Birodalom – 1893.11.06. Orosz Birodalom)
orosz romantikus zeneszerző, karnagy az egyetemes zenetörténelem egyik legkiemelkedőbb és legismertebb művésze
Arkagyij Grigorievics DUBENSZKIJ
(1890.10.03. Orosz Birodalom - 1966.10.14. USA)
orosz-amerikai zeneszerző, hegedűművész
Ludwig Ernst GEBHARDI
(1787.01.01. Németország - 1862.05.29. Németország)
német zeneszerző, orgonaművész
Franz Xaver GRUBER
(1787.11.25. Habsburg Birodalom -1863.06.07. Habsburg Birodalom)
osztrák zeneszerző, orgonaművész, karnagy, a világszerte közismert karácsonyi dal, a "Csendes éj" zenéjének szerzője
id. Nyikolaj Nyikolajevics KEDROV
(1871.10.28. Orosz Birodalom -1940.02.02. Franciaország)
orosz egyházi zeneszerző
ifj. Nyikolaj Nyikolajevics KEDROV
(1905. ? Orosz Birodalom - 1981. ? Franciaország)
orosz-francia egyházi zeneszerző és énekes
William James KIRKPATRICK
(1838.02.27. USA - 1921.09.20. USA)
amerikai egyházi zeneszerző
Gustav LANGE
(1830.08.13. Németország - 1889.07.20. Németország)
német zeneszerző
Mykola Dmitrovics LEONTOVICS
(1877.12.13. Orosz Birodalom – 1921.01.23. Szovjetunió)ukrán zeneszerző, karnagy, az ő műve a "Shchedryk" az angol nyevterületen így ismerik "Carol of the Bells", vagy "Ring, Christmas Bells", 1921-ben egy szovjet ügynök gyilkolta meg
Pavel Szemjonovics MAKAROV
(1841. ? Orosz Birodalom - 1891. ? Orosz Birodalom)
orosz zeneszerző, zenekritikus és szerkesztő
Sztevan Sztojanovics MOKRANJAC
(1856.01.09. Szerbia - 1914.09.28. Szerbia)
szerb zeneszerző, karnagy, zenei rendező, népzenegyűjtő
Modeszt Petrovics MUSZORGSZKIJ
(1839.03.21 Orosz Birodalom - 1881.03.28. Orosz Birodalom)
orosz zeneszerző, az „ötök zeneszerzőcsoport” tagja, az operairodalom és az orosz zene történetének kimagasló egyénisége, a 20. század zenéjének egyik előfutára
Ejinai (Eginai) Szent NEKTÁRIOSZ
(1846.10.01. Oszmán Birodalom - 1920.10.09. Görögország)
görög szerzetes metropolita, szövegíró, Ejina (Egina) szigetén monostorában 1961-ben avatták szentté
Arvo PÄRT
(1935.09.11 Észtország - )
észt egyházi zeneszerző
Josquin des PREZ
(~1450. ? - 1521.08.27. Franciaország))
frankoflamand zeneszerző, a Palestrina előtti időszak legnagyobbja
Szergej Szergejevics PROKOFJEV
(1891.04.23 Orosz Birodalom - 1953.03.05. Szovjetunió)
szovjet-orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester
Szergej Vasziljevics RACHMANYINOV
orosz zeneszerző, zongoraművész, karnagy
Nyikolaj Andrejevics RIMSZKIJ-KORSZAKOV
(1844.03.18. Orosz Birodalom - 1908.06.21. Orosz Birodalom)
orosz zeneszerző, zongoraművész, hangszerelő, az „ötök zeneszerzőcsoport” tagja, Csajkovszkij mellett a legelismertebb orosz zeneszerző
Giuseppe SARTI
olasz zeneszerző és karnagy
Pjotr Ivanovics TURCSANYINOV
orosz egyházi zeneszerző
Artem Lukianovics VEDEL
(1767.04.13. Orosz Birodalom - 1808.07.14. Orosz Birodalom)
ukrán zeneszerző, karnagy, tanár, ének- és hegedűművész, az "arany hármak" tagja, a XVIII. század legkiemelkedőbb ukrán egyházi zeneszerzője
Mihajlo Mihajlovics VERBICKIJ
(1815.03.04. Osztrák birodalom / mai Lengyelország területén - 1870.12.07. Osztrák birodalom / mai Lengyelország területén)
ukrán görögkatolikus pap, zeneszerző, az ukrán himnusz zeneszerzője
John Francis WADE
(1711. ? Egyesült Királyság – 1786.08.16. Franciaország)
angol egyházi zeneszerző, sokan neki tulajdonítják a XVIII. századi Írországban keletkezett latinul "Adeste fideles", angolul "Oh come, all ye faithful", magyarul "Ó, jertek hívek"
megkomponálását, de ebben megoszlanak a vélemények. A mű magyarra fordítását Babits Mihály végezte, ehhez a szöveghez jobban illeszkedő zenei módosítás megalkotója Demény Dezső
Gordon Ellsworth YOUNG
(1919.10.15. USA – 1998.10.02. USA)
amerikai orgona előadóművész, valamint egyházi orgona és kórusművek zeneszerzője. Többek között ő komponálta az Alleluja című művet.
Magyar zeneszerzők
BÁRDOS Lajos
(1899.10.01. Budapest – 1986.11.18. Budapest)
zeneszerző, karnagy, zenetudós, a magyar kórusművészet kiemelkedő személyisége, Kodály Zoltán tanítványa, a Zeneművészeti Főiskola tanára
BOKSAY János (*)
(1874.07.06. Huszt – 1940.04.24. ?)
görögkatolikus pap, zeneszerző, szolgálatát Lipsán, egy Huszt melletti faluban kezdte segédlelkészként. Egy évvel később az Ungvári Tanítóképző
és a Teológiai Főiskola zenei vezetője, karnagya lett. Tízévi szakadatlan munkálkodása az egész
Kárpát-medencében ismertté tette egyházzenészi körökben. Az Oktatási Minisztérium 1909-ben Budapestre kérette, a középiskolák hitoktatási
szakfelügyelője lett, s emellett feladatul kapta a pesti görögkatolikus egyházközség zenei életének, kórusának szervezését, valamint az
ószláv nyelvű liturgia magyarítását.
1912-ben visszahelyezték Kárpátaljára, s ettől kezdve élete végéig híven szolgálta az ottani görögkatolikus lelki és egyházzenei életet,
Huszt parókusaként és az ungvári katedrális karnagyaként.
Legfontosabb zeneszerzői munkái között van a tíz Aranyszájú Szent János liturgia, de emellett
természetesen más motettákat, sőt ruszin nyelvű világi kompozíciókat is írt. Mindemellett a ruszin és a magyar görög katolikusság neki
köszönheti az Egyházi Közénekek című irmológiont, énekgyűjteményt, mely mindmáig az egyetlen hivatalosan kiadott kottáskönyv, amely a
Kárpátok-vidéki görögkatolikus dallamokat tartalmazza. Munkában gazdag földi élete jelentős zenei örökséget hagyott az utókorra.
CSELÉNYI István Gábor
(1943.08.23. Nyíregyháza – 2022.01.19. Pilismarót)
aranymisés görögkatolikus pap, író, költő, zeneszerző, karvezető, teológiai egyetemi tanár, igazi polihisztor.
Több művét a Szent Demeter Kórus is rendszeresen énekeli, pl. Szent Isten; Ó, aki Szent Miklóst szereti; vagy az Előszenteltek Liturgia dallamait, amelyet négyszólamúra komponált
DEMÉNY Dezső
(1871.01.29. Budapest - 1937.11.9. Budapest)
római katolikus pap, író, költő, zeneszerző, karnagy, főiskolai tanár.
Tíz nagymisét írt, több zenei kiadványnak volt az írója, szerkesztője, a XVIII. századi Írországban keletkezettt "Adeste fideles" Babits Mihály által magyarra fordított változatának
a magyar szöveghez jobban illeszkedő zenei módosítás alkotója
FARKAS Ferenc
(1905.12.15. Nagykanizsa – 2000.10.10. Budapest)
kétszeres Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész
HALMOS László
(1909.11.10. Nagyvárad – 1997.01.26. Győr)
magyar egyházi zeneszerző, karnagy, rendkívül termékeny alkotóművész, mintegy 2000 - ebből 700 egyházi - művet komponált
KARAI József
(1927.11.08. Budapest – 2013.09.07. Budapest)
magyar zeneszerző, karnagy, mintegy 200 kórusművet komponált magyar és külföldi költők verseire
KODÁLY Zoltán
(1882.12.16. Kecskemét – 1967.03.06. Budapest)
háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd elnöke
Kodály Zoltán 1906-ban szerzett bölcsészdoktori értekezésének témája (A magyar népdal strófaszerkezete) már világosan mutatja választott élethivatását.
A budapesti Zeneakadémián Koessler János növendéke volt zeneszerzés szakon. Mestereinek Bachot, Debussyt és a magyar népdalkincset tartotta.
Vikár Béla nyomdokain haladva elkezdi korszakos jelentőségű gyűjtőmunkáját. A Felvidéken, Erdélyben és a bukovinai csángók között gyűjtött,
több ezer dallamból álló népzenekincset halmozott fel. Bartók Bélával együtt megteremtette a parasztzenéből táplálkozó, európai színvonalú,
XX. századi modern magyar zenét. Korai kamarazenei, majd monumentális vokális művei egy csapásra a magyarság nagy zeneköltőjévé avatták Kodályt.
A Psalmus Hungaricus, a Budavári Te Deum, a Székelyfonó bejárta Európa és Amerika hangversenytermeit is. A róla elnevezett zenepedagógiai módszer
máig ismertté tette nevét Japántól Finnországig. Több egyetem díszdoktorává avatta (Budapest, Oxford, Berlin, Torontó).
LISZNYAY SZABÓ Gábor
(1913.12.08. Budapest – 1981.05.22. Budapest)
egyházi zeneszerző, zenepedagógus
MAROS Rudolf
(1917.01.09. Stachy, Csehország - 1982.08.03. Budapest)
zeneszerző, főiskolai és egyetemi tanár, érdemes művész, korai művein Kodály hatása érződik, az ötvenes évek végén stílust váltott,
vélhetően széles körű kortárszenei tapasztalatai hatására
PETRASEVICS Nikefor (**)
(1915.03.07. Csukaháza - 2013.07.22. Szikszó)
görögkatolikus pap, a vallásos népénekek és a bizánci rítusú katolikus zene neves kutatója.
Pappá szentelése után a Felvidéken és Kárpátalján káplánként szolgált, 1941-től 1944-ig az ungvári székesegyház karnagya. Ekkor figyelt fel arra, hogy
a gazdag bizánci liturgikus egyházi zenében a népi vallásosság, a népi énekek jelenléte is tetten érhető, szigorúan kötött szertartásaik ellenére is.
Kutatni kezdte magát az egyházi zenét, és a párhuzamos népi vallási énekeket egyaránt. (***) Ezután Magyarországra jött, amelyről az eperjesi püspöki
nyilvántartás szerint a Hajdúdorogi Egyházmegye kötelékébe lépett, de az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban idegenvezetőként is dolgozott. Ekkor már
országosan elismert szakértője volt a görögkatolikus és a bizánci zenének. Nyolcvan évesen ismét visszament Szlovákiába, a Perbenyik (szlovákul Príbeník)
és a Királyhelmec környéki magyar katolikusokat pasztorálni. Kilencven elmúltával, ép testben és ép szellemmel élhette meg, hogy kanonokká nevezte ki őt
Eperjes görög katolikus püspöke, aki egyben a szlovákiai görögkatolikusok metropolita-érseke. A jó harcot megharcolta, a pályát végigfutotta, készen vár
rá a győzelem koszorúja, melyet azon a napon megad neki az Úr! A Szikszón 2013. július 22-ei temetését az eperjesi metropolita-érsek atya végezte, magyar
papok és püspökök koncelebrálásával. Sajnos legtöbb munkája kéziratban maradt, amelyeket gondosan legépelt, illetve kottákkal ellátott, és az egri
Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában öt-hat példányban beköttetett. Egyedülálló kutatómunkája által külföldön és a Magyar Tudományos Akadémián is
ismerték és tisztelték.
VOLLY István
(1907.01.27. Pereg – 1992.06.13. Budapest)
zeneszerző, népdalgyűjtő, folklorista
(*) Forrás: Boksay Péter görögkatolikus áldozópap
(**) Forrás: Petrasevics Dénes görögkatolikus áldozópap
(***) 1949.02.27-én a szovjet kormány rendeletileg likvidálta a kárpátaljai görögkatolikus egyházat
és beolvasztotta az ukrán ortodox egyházba, az ungvári katedrálist pedig elvette
Kapcsolat, elérhetőség
Cím
Szent Miklós-kápolna (volt Csulits-kápolna)
2040 Budaörs, Nefelejts utca 7.
Térkép
szentdemeterkorus(kukac)gmail.com
Karvezető
Sivadóné Benyus HedvigKórustitkár
Kún LászlóTelefon: 06 30 652-6653
Kóruspróbák
minden hétfőn 18:00 órakora Szent Miklós-kápolnában